Hegkezelés - mikor és hogyan?

Ha a műtétet követően nincs semmi probléma a gyógyulással, azt szoktam javasolni, várjuk meg a varratszedéstől számítva legalább a 12. hetet.

Ekkor éri el a szövet a stabilitását (innentől már nem lesz stabilabb, nem lesz nagyobb a szakítószilárdsága akkor sem, ha évek telnek el).

Ha nincs probléma, ne bántsuk, ne maceráljuk, hisz annyi mindennek kell odabenn gyógyulnia, még kis heg esetén is.

Lehet fertőzés, gyulladás, újra kinyílhat a seb. Ezekben az esetekben mindenképpen orvoshoz kell fordulni!!!

Mikor és miben segíthet egy hegkezelő terapeuta az első 12 hétben, szöveti stabilitás előtt?

Az nyilván természetes, hogy műtét után a seb körül illetve a környékén fájdalom, ödéma van. Ez a gyógyulási folyamat része. Ha ez elhúzódik, akkor érdemes lehet felkeresni egy hegkezelőt.

Fontos megjegyezni, szöveti stabilitás előtt valójában nem hegkezelésről beszélünk, hanem a gyógyulási folyamatok megtámogatásáról, jó gyógyulási minőség eléréséről!

Vagyis: csökkentjük a fájdalmat, segítünk mobilissá tenni a szöveteket, javítjuk a keringést, csökkentjük az ödémásodást.

A legfontosabb: a kezelés NEM FÁJHAT!

Ha a heg nem okoz fájdalmat, vagy bármilyen problémát (tudom, itt mintha magam ellen beszélnék 😄), nem kell rögtön a varratszedést követő 12. hét után terapeutához rohanni. Hiszen egy sérülés, egy műtéti heg teljes gyógyulása akár 1-2 évig is eltarthat.

Illetve, azt is fontos tudni, hogy mire adhéziók, patológiás cross-linkek (összenövések, összetapadások, amiknek nem kellene ott lenniük) elkezdenek(!) kialakulni, az a műtétet követően kb. 6-12 hónaptól fordulhat elő.  

Bármilyen friss vagy bármilyen régi hegről beszélünk is, a hegkezelés NEM FÁJHAT!

Nagyon régi hegeket is jól lehet kezelni, bármilyen állapotúak legyenek is. Egy nagyon régi is is fájhat, attól még gyógyultnak minősül.

Régi, réges-régi esetében is ugyanaz az elv követendő: a kezelés nem lehet fájdalmas, mert kontraproduktív.

Erre van egy nagyon egyszerű válasz: a fájdalom jelzés. A fájdalom azt jelzi, mindjárt megsérülsz, vagy már meg is sérültél.

Egy heg esetében semmiképp nem lehet cél az új sérülések okozása. Nem cél, hogy elszakítsunk, feltépjünk szöveteket. Nem cél, és nem jó. Nem jó, mert ha elszakítunk valamit, mi történik? Nos, igen, újabb és újabb hegeket hozhatunk létre.

Hegkezelés során nem újabb hegeket akarunk gyártani. Nem megszabadulni akarunk a hegszövettől, hanem újra funkcióba helyezni, visszaintegrálni a környezetébe.

Mindenzt pedig úgy tudjuk fájdalommentesen és hatékonyan elérni, ha ismerjük és értjük a kötőszövet, a fibroblasztok működését. Vagyis: adjunk olyan ingereket a kötőszövetnek, amivel azt érjük el, hogy ő maga bontsa le az adhéziókat. Fájdalom és tépkedés nélkül. ;)